szerda, december 10, 2008

The Human Cruise Missile

Milyet kap bazmeg, milyet kap! Új példaképem van.

hétfő, december 08, 2008

(S)Hitlist

Tudom, hogy gonosz vagyok. Gonosz és gyarló. Sajnálom, ez van, nem tehetek róla. Következésképp azon sem tudok változtatni, hogy úgy vélem, élnek ma a világon emberek (nem is akárhogy!), akiknek nem kellene. Olyan emberek ők ráadásul, akikről annak ellenére gondolok ilyen csúnyákat, hogy valójában nem követtek el semmit, csupán a legundorítóbb emberi dekadencia és hedonizmus iskolapéldáivá váltak - legalábbis számomra. Létezésük okát és célját nem értem, következésképp idegesít. Pont, mint a csivaváké.

Gondoltam, felállítok egy listát ezekről az emberekről, amihez időről időre visszatérek, ha úgy érzem, bővítésre szorul. Várom kedves olvasóim ötleteit, nevezéseit is.

Álljon itt tehát egyelőre a teljesség igénye nélkül az emberiség és egyben saját gonoszságom és irigységem szégyenfala. Ha egyszer annyi lesz a vagyonom, hogy nagyon unom, fogadok egy bérgyilkost.

Kezdem, íme:

  • Paris Hilton
  • Curtis Jackson (50 Cent)
  • Britney Spears
  • Lady Gaga (fingom nincs, mi az igazi neve, és nem is fogok utánanézni, az biztos)
  • ?

Kozmikus időjárás-jelentés

Itt a tél. Ez így december második hetének elején nem is annyira meglepő. Mindenesetre gondoltam, rögzítem e tényt, hamár őszös post is volt.

Volt már hó meg minden. De igazából semmi különös. Mindig is valahogy az őszt és a tavaszt tekintettem "igazi" évszakoknak. Akkor történnek a változások, akkor van esemény! Megmozdul a világ, a természet felkészül arra, ami jön. Az őszt annak a végletekig eltúlzott formája, a tél követi, az iszonyú hidegekkel, a metsző szelekkel, az őrjöngő hóviharokkal, a sötét fagyokkal. A kikelet után annak teljes tombolásba átcsapott verziója, a nyár jön el, a perzselő forrósággal, a tikkasztó szárazsággal, a szikrázó napsütéssel.

Persze fordítva is fel lehet ugyanezt fogni. Tekinthetjük az őszt egyszerűen a tél előfutárának, annak az időszaknak, amikor a vén Tábornok erőt gyűjt szörnyű haragjának teljes és zabolázatlan szabadon engedéséhez. A tavasz pedig lehet a nyár féktelen crescendójának bátortalan, ámde ígéretes nyitánya.


A lényeg mindebből pontosan az, hogy teljesen mindegy, miként értelmezzük világunk e megmásíthatatlan törvényszerűségeit. Az őszt tél követi, a telet tavasz, a tavaszt pedig nyár - és direkt nem a tavasszal kezdtem a felsorolást. Eme örök körforgás mindaddig változatlan marad, amíg a Föld fáradhatatlanul rója köreit a Nap körül, az pedig ugyanilyen csökönyösséggel bandukol galaxisunk, a Tejútrendszer középpontja körüli pályáján, ez utóbbi pedig újabb, még nagyobb, még fantasztikusabb, emberi ésszel még felfoghatatlanabb kozmikus törvényszerűségeknek engedelmeskedve teszi, amit tennie kell. Megváltoztathatatlanul, vakon, de egy óramű pontosságával.

Ebből a perspektívából nézve mi emberek a semminél is kevesebbet nyomunk a latban az univerzum sorsának szempontjából. Önmagunk jelentéktelensége pont ugyanannyira felfoghatatlan számunkra, mint a metagalaxisok nagyszerűsége. Aki el tudja képzelni a mínusz végtelen fogalmát, az lehet csak tisztában saját kozmikus értéktelenségével.

Sokan megijednek, amikor ehhez hasonló következtetésekre jutnak, én személy szerint inkább megnyugtatónak találom semmiségemet. Akármit csinálok, bármi történjék is velem - vagy tulajdonképpen bárkivel ezen a golyóbison -, annak a nullához konvergáló mértékű hatása lesz a világ nagyobb, valódi folyamataira nézve. Felszabadítónak találom ezt a gondolatot - hisz' nem ronthatok el semmit. "Úgy még nem volt, hogy sehogy ne legyen" - szokták mondani a tapasztalt öregek, és ennél igazabb közmondást még soha nem hallottam. Akármelyik iskolába mész, akármit veszel fel holnap reggel, akármit és akárhogy dolgozol, akármit eszel vagy iszol, akár hazudsz, akár nem, akár lopsz, csalsz, gyilkolsz, rabolsz, népirtasz, robbantasz, gyújtogatsz, akár nem, akár élsz, akár halsz, a Nap holnap is fel fog kelni.

Ebből a megrázó gondolatból származhatnak egyes vallások előre elrendeltséget hirdető tanai, és ezért gondolom én sokakkal ellentétben, hogy a vallások és az egyházak nem gonosz, rosszindulatú szándékból, hanem egyszerű emberi félelemből és tudatlanságból születtek. Ugyanezen vallások egyébként általában arról is szólnak, hogy bár a kozmikus, avagy mennyei folyamatokba és összefüggésekbe nekünk, halandóknak nem lehet beleszólásunk, saját és hozzánk közel álló embertársaink sorsára szinte isteni szintű hatást gyakorolhatunk. Minden jelentéktelenségünkkel együtt élet és halál, kárhozat és üdvözülés urai vagyunk, saját apró kis mikrokozmoszunk császárai, a semmi istenei.

Egymás öldöklése és sanyargatása helyett megpróbálhatnánk végre eme Semmi viszonylagos rendben és békében tartásának semminél is kisebb feladatát elvégezni. Légyszi.




Carl Sagan gondolatai a Halványkék Pöttyről




Méretünk, helyünk és jelentőségünk szemléletes bemutatása

vasárnap, december 07, 2008

Ők meg röhögnek a markukba

Néha eszembe jut, hogy mi van akkor, ha az őrült összeesküvés-elméletek kitalálóinak igaza van? Ha ezek valójában nem is koholmányok, hanem legalább valamennyi valóságalapjuk van? Az átlagember ilyesfajta kérdéseinek többségére soha nem kaphat minden kétséget kizáró választ. Manapság például szokás egyes cégek vagy cégcsoportok szinte szó szerinti démonizálása - napjainkban mindenek előtt korunk igazi halálgyárosaira, a dohányipar szereplőire igaz ez.

Az ember hajlamos a British American Tobacco vagy a Philip Morris Sátántól való mivoltát zsigerből elvetni, s noha az így gondolkodóknak valószínűleg igazuk is van, érdemes - mint mindig - egy pillanatra megállni és elmélkedni a problémán.

A következőn gondolkodtam a minap. Az 1960-as évek óta gyártott összes (tehát még egyszer, ÖSSZES) személyautó alapfelszereléséhez hozzátartozik a szivargyújtó. A szivargyújtó, amit az összes általam ismert nyelven így hívnak, noha az autóban szivarozók száma ma már valószínűleg elég alacsony. Hamutartót is találunk kedvenc státusszimbólumainkban, általában többet is.

Semmiségnek tűnhet e tény, de ha belegondolunk, hogy beépített, külön az autózásra átformált kávéfőzőt vagy kenyérpirítót például egy kocsiban sem találunk (ha valaki látott már, szóljon, és adjon képet!), az már bizonyos következtetések levonására adhat okod a nemzetközi dohánylobbi hatalmát illetően. Arról nem is beszélve, hogy ez az érdekcsoport emberek millióinak lassú, fájdalmas kínhalálát okozza évente, legálisan. Bár ez sok mindenről elmondható.

Valahol hallottam egyszer, hogy a Detroit óriási kohóiban születő gépszörnyetegek esetében annak idején a szivargyújtó előbb vált az alapfelszerelés részévé, mint a biztonsági öv. Az utazók előbb tudtak rágyújtani, mint életben maradni autóikban.

Nem semmi.